Artesan

Ugye mindenki emlékszik arra a barna, műanyag kakukkos órára a ’70-es évekből? Édesapám órás, nála a műhelyben rossz, már javíthatatlan példányok hányódnak. Nem kellett sokat gondolkodnom, hogy miképpen is lehetne megmenteni legalább a számlapjaikat, tokjaikat. Adódott is kedvező alkalom: barátaim építkeznek. Úgy gondolom jól fognak mutatni a gyerekszobákban.

Mivel most írok az órákról, és megmutatom nektek a mai munkám eredményét, már nem lesz meglepetés. Így megragadom az alkalmat, hogy itt és most, virtuálisan átadjam ezt a kis apróságot. Anna, Marci és Andris fogadjátok sok szeretettel!

Elkészítése is egyszerű: szedjük szét, távolítsuk el a szerkezeteket, alkatrészeket. Tisztítsuk meg, zsírtalanítsuk. Műanyag festésére alkalmas spray formátumú festékkel fújjuk le kívül, belül. Érdemes a számlap oldalával kezdeni, majd a hátlapot, száradás után az elejét fessük le.

Ha megszárad, az eredeti szerkezet helyére szereljünk elemmel működő óraszerkezetet (ezt órásoknál be lehet szerezni). Mivel az eredeti szerkezettel együtt a kakukkot is eltávolítottuk ezért kézzel varrtam kis, színes madárkákat, amelyeket a tető szélére ragasztópisztollyal rögzítettem.

Tegnapi bejegyzésben írtam arról, hogy apró figurák, kacatok segítségével dekoratív tárolókat készíthetünk. Most részletesebben bemutatom, hogy miként is csináljuk. Ez a munka sem igényel különösebb tehetséget, kézműves tapasztalatot.

Csak üvegekre, hozzájuk tartózó ép kupakokra, pillanatragasztóra vagy ragasztópisztolyra esetleg festékre (lehet spray, vagy ecsettel felvihető műanyag festésére is alkalmas festékre), lesz szükség.

Én most mindenki által jól ismertműanyag állatokat használtam, de felhasználhatóak Kinder tojásból származó tömör figurák, kisebb gumi vagy műanyag játékok. A lényeg, hogy egybe legyenek öntve, ne szétszedhető alkatrészekből álljanak.

Csak annyit kell tennünk, hogy valamilyen módon rögzítsük a kupakokra a figurákat. Én először ragasztópisztolyt választottam, de az a tapasztalatom, hogy stabilabban áll meg, ha pillanatragasztót használunk. Ez valószínűleg a műanyag típusától függ.

Következő lépés a festés, ami lényegében elhanyagolható, ha szépen festett a figura és szép színes a kupak is. Ha van festékmaradék otthon, inkább használjuk fel, mintsem a szemétben végezze! Nekem éppen acryl lakk spray volt otthon, így ezt használtam. De az ecsettel felhordható vizes oldószeres zománcok, akrylok is remekül működnek. Így, hogy egybe lefestettem a kupakot és a figurát, úgy néznek ki mintha örökké összetartoztak volna. Szerintem megérte!

Legnehezebb dolog kivárni, mire megköt a ragasztó és megszárad a festék. Érdemes csak másnap rácsavarni az üvegre! Bármit tarthatunk bennük: szélesebb szájú, öblösebb példányokban édességet, magasabbakban rajzeszközöket, színes cérnákat, apróbb játékokat stb.

Ha maradtak olyan befőttesüvegeink, amelyekbe nem jutottak a nyár ízeiből ne szabaduljunk meg tőlük! Használjuk fel a konyhában cukor, liszt magvak, fűszerek, édességek tárolására. Igazi vidéki, nagymama konyhája hangulatot érhetünk el, ha nem a zárt konyhaszekrényben rejtegetjük az alapanyagokkal megtöltött üvegeket. A pulton, vagy a nyitott polcokon tartsuk, hogy mindig kéznél legyenek. Érdemes odafigyelni a szép kupakokra is! A kupakokat festhetjük, matricázhatjuk, dekupázsoljuk!

Tárolóként hasznát vehetjük műhelyünkben, dolgozóasztalunkon és a gyerekek szobájában is. A gyerekeknek szánt üvegek kupakjaira ragasszunk Kinder tojás figurákat, vagy egyéb kacatokat.

Tárolónak, vázának, mécses tartónak szánt darabokat a hagyományos üvegfestő és dekupázs technikákon kívül dekorálhatjuk textilből varrott huzatokkal, vagy akár körbe is köthetjük, horgolhatjuk őket. Csuhéból, gyékényből nálunk is hagyományos módszerekkel rusztikusabb burkolatot készíthetünk.

Használhatjuk vázaként, nagyobbakba telepíthetünk élő növényeket is.

2-3 dl –es üvegek házibulikban, gyerekzsúrokon helyettesíthetik a poharakat. Kerti partikon a rovarok miatt használjuk a fedőket is! Családi és bulis fotók egyéb emléktárgyak is jól mutatnak bennük.

Kupakokba fúrt lyukba helyezzünk szappanadagolót így hasznát vehetjük a fürdőben, mosogatószerrel megtöltve a konyhában is.

Régóta használjuk már mécses és gyertyatartóként, miért ne használhatnák lámpaburaként, vagy lámpatestként is!

Kisebbekből a nagy klasszikust,a hógömb utánzatát is elkészíthetjük!

Még a tavasszal készítettünk cuki, színes esőfelhőket a győri Gyermekek Háza ablakaiba, Hermann Bianka, kolléganőmmel, a MOKKA Csoport tagjaként. Igazán jól mutattak nyáron is. Szerintem illenek a vénasszonyok nyarának szikrázó napsütéséhez, derűt csempészhetnek a borongós, szürke október és november panorámájába. Egyébként is, ha már időnket és energiánkat áldozzuk olyan apróságokra is, mint az ablakdekoráció ne legyenek ideiglenesek, szezon végén ne kerüljenek a szemétbe, tartós, többször felhasználható tárgyakat készítsünk! Csak remélni tudjuk, hogy nem a dekorációnk okozta a rendhagyó, esős tavaszt és nyarat!

Bárki el tudja készíteni, nem kell hozzá különösebb kézügyesség, és nincsenek különleges eszközigényei sem. Elkészítésébe bevonhatjuk nagyobb gyerekeinket, de csak felügyelettel!

Amire szükségünk van:

1 – 2 db különböző színű PET palack,

színes függöny, organza, átlátszó anyagdarabok,

vitrázs rúd,

damil/cérna/kárpitos cérna,

hímző fonal,

szabó olló, barkács olló, kés/sniccer, ár/zsákvarró tű, teamécse, fogó/csipesz

Szabjunk esőfelhőket! Bátrabbak szabadkézzel, bizonytalanabbak papírra, előre megtervezett/rajzolt sablon alapján dolgozzanak! Mindegyikből 2 egyforma felhőt szabjunk, majd az egyforma darabokat egymásra helyezve, az anyag színén, színes hímző cérnával, pelenkaöltéssel varjuk össze.

PET palackjainkat szabadítsuk meg aljuktól és tetejüktől. Érdemes a képen látható módon elvágni a palackokat, mert a tetejéből keletkezett tölcsér alakú részből ügyességi játékot, homokórát, a virágalakú aljából számos egyéb szép és érdekes dolgot lehet készíteni (erről később beszámolunk). A palack palástját vágjuk fel hosszában, így könnyebb vele bánni. Majd bátran, szabadkézzel vágjunk ki különböző méretű esőcseppformákat. Nem kell szabályosnak lennie!

Következik a zsugorítás. Teamécses felett csipesz vagy fogó segítségével kezdjük el zsugorítani cseppjeinket. Ne tartsuk a lángba, csak a hőjére van szükségünk!  Nagyjából 1 – 1,5 cm – re tartsuk a láng felett, így nem gyullad meg és nem lesz kormos sem. Szépen húzzuk körbe a széleit a láng felett! Erre azért van szükség, mert így a PET palack anyaga zsugorodik, eltűnnek az éles szélei, keményebb, jobb tartású, fényesebb és egészen üvegszerű lesz. Lényegében hasonlóan viselkedik, mint a zsugorka fólia, csak alacsonyabb hőmérsékletre van szüksége. Majd egy vastagabb kartonon, vagy kis fadarabon árral szúrjuk át a cseppek csúcsát és alját. Használhatunk felmelegített zsákvarró tűt is.

Ezután fűzzük fel. Használhatunk nagyon vékony damilt, kárpitos cérnát, varrócérnát. Hogy ne csússzanak össze érdemes csomózni, vagy hurkokat képezni a lyukakban.  Majd, füzérünket, varrjuk a felhők alsó részéhez.

Ha készen vagyunk, a felhők íveinek nagyjából középpontjába fűzzünk cérnát, amit elvarrhatunk, vagy csomózhatunk. Terítsük ki művünket és a cérnák másik végét kötözzük a vitrázs rudunkhoz. Majd szereljük fel az ablakba. Vitrázs rúd helyett használhatunk átlátszó, kétoldalas ragasztót.

Ezek után jöhet őszi zimankó, ha az ablakainkból látható esőfelhők színes, vidám fényeket csempésznek otthonukba!

Az elmúlt pár napban a Facebook oldalunkon már találkozhattatok Törőcsik Katalin iparművész, csomagolástervező munkáival. Hogyan készülnek ezek a kis csodák?

Törőcsik Katalin:

"Elsősorban olyan egyedi papírtárgyakat készítek, melyek részben vagy egészben válogatott papírhulladékok újrafelhasználásával, ragasztással, kasírozással jönnek létre. Lassan tíz éve kezdem abba a kísérletbe, melynek eredményeként a masszív kartonszerkezetet és a rétegekből építkező felületeket kialakítottam. A technikai és esztétikai megoldásokat folyamatosan fejlesztem, változtatom. Vannak geometrikus, egyszerű vonalvezetésű darabok és előfordulnak barokkos, retró, vagy éppen kifejezetten posztmodern hangulatúak is. A dobozok formája saját elképzeléseim szerint könyvkötő karton és triplex karton felhasználásával építem meg, klasszikus záródásokat használok, kívül és belül kasírozással készítek bevonatokat. A papír mellet felhasználok textilt, kisebb talált tárgyakat, gombokat és gyöngyöket, így leggyakrabban montázs-jellegű felületeket alakítok ki."

Saját készítésű dobozai, kis könyvei, naplói személyes tárgyak. Újrahasznosított anyagokból készülnek, melyek legjellemzőbb összetevője a papír, de felületükön rendezett rendezetlenségben gyöngyök és csillámpor közt helyet talál a rozsdás cipősarokvas vagy az elhasznált kávé filter. A hétköznapi élet hétköznapi tárgyai, melyek ebben a titkos, kicsi világban találkoznak, és saját életüket élik itt tovább. Néha, mintha egy gyerek zsebét fordítanánk ki, melyet kincseivel töltött meg, hogy mindig vele lehessenek, máskor, mintha egy női retikül tartalma gurult volna szét. Befogadói egy másik élet alkatrészeinek, gondolatok leltárának és egyszer talán új tulajdonosuk tárgyai közé keverednek, és így ismét részei lesznek a hétköznapoknak, a mindenkori életnek.